A szén-dioxid tárolására képes erdők védelméhez szükséges kifizetések növelése: tanulmány

A Kelet-Angliai Egyetem (UEA) pénteken közzétett tanulmánya szerint a trópusi erdők megóvását célzó rendszereknek az általuk tárolt szén-dioxidon alapuló irtásokkal szemben növelniük kell a védelmi kifizetéseket, hogy pénzügyileg versenyezzenek a gumiültetvényekből származó potenciális haszonnal.
Az érintetlenül őrzött erdők felszívják és tárolják a szenet. Ez a folyamat lefordítható "szén-kreditekre", amelyeket magánszemélyeknek, szervezeteknek vagy akár országoknak ajánlhatnak fel saját szén-dioxid-kibocsátásuk ellensúlyozására, vagy a globális éghajlatváltozás leküzdésére irányuló szélesebb körű erőfeszítések keretében.
Az UEA által vezetett tanulmány megállapítja, hogy az erdészeti szén-dioxid-kibocsátási egységek megnövelt pénzügyi ellentételezése nélkül az erdők kivágása vonzóbb marad, mint megvédeni őket.
A szén-dioxid-kibocsátási egységek ára jelenleg 5–13 USD/tonna CO2 között van a szén-dioxid-piacokon.
Ez azonban nem felel meg a délkelet-ázsiai trópusi erdők gumivá alakításától való megóvásának valós fedezeti költségének, amely a tanulmány szerint 30–51 USD/tonna CO2.
Az erdőket gumiültetvényekké alakítják át Délkelet-Ázsiában – mondta Eleanor Warren-Thomas, az UEA kutatója, aki jelenleg a Yorki Egyetemen dolgozik.
"Az erdők kevésbé védhetők szén-dioxid-finanszírozással, ha a befolyó kifizetések jóval alacsonyabbak, mint az a nyereség, amelyet az erdő kivágna" - mondta Warren-Thomas.
"Megmutatjuk, hogy ahol a gumiültetvények iránti kereslet az erdőirtáshoz vezet, a szén-dioxid-kifizetések nem valószínű, hogy vonzó alternatívának tűnnek."
A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg.